QUALITHERM® falfűtésrendszer szerelési tippek és tanácsok

Qualitherm felületfűtési/hűtési rendszerek

Fontos tudnivalók a falfűtés sajátosságairól. Ha elolvassa pénzt és bosszúságot takaríthat meg.

Célszerű mindig, 35/30 °C -s vízhőmérsékletre méreteztetni a rendszert,

azért mert a modern hőtermelők alacsony hőmérsékleten dolgoznak a legjobb hatásfokkal (kondenzációs kazán, hőszivattyú). Kevés többletkiadást jelent az így méretezett fűtés, de az energiaárak növekedésével számolni kell.

Elsősorban a mennyezetre,

másodsorban a külső falakra érdemes szerelni a fűtést. Csak abban az esetben szereljünk két méternél magasabbra, ha egyéb megoldás nincs a szükséges fűtőfelületek elhelyezésére. A kiszámított fűtőfelület mennyiségét, minden esetben be kell építeni, akkor is, ha az előzőekben említett falakra és mennyezetre az nem fér fel. Ekkor kell két méter magasság felett, vagy a belső válaszfalakra is szerelni.

Amennyiben a közbeeső födém monolit beton,

Célszerű a zsalu elkészítése után -a vasszerelést megelőzően – a mennyezetre tervezett fűtőfelületeket elkészíteni. A zsalun ki kell rajzolni az alatta lévő szint alaprajzát, és a csövezést helyiségenként kell elkészíteni. Ez esetben még egyszer, célszerű jól átgondolni, hogy a terveknek megfelelően lesznek-e a válaszfalak a födém alatt megépítve, mert azok áthelyezésével, a fűtés esetleg nem abba a helyiségbe kerül, mint ahova a terv szerint szántuk.
Ennél a megoldásnál megtakarítható a csövek miatti vastagabb vakolat, mert a födém elkészülte után, már csak vakolt mennyezetfűtés készíthető. A betonba ágyazott fűtés esetén, mennyezet glettelés után festhető. Egy DOKA zsaluval elkészített sima betonfelületet csak előzetes felületkezelés után lehet levakolni, ami újabb felesleges többletköltség.

Tetőtereknél és könnyűszerkezetes épületeknél,

nagyon fontos a megfelelő légtömör párazáró fólia elkészítése. Ez azt jelenti, hogy a toldásoknál, esetleges sérüléseknél párafékező ragasztószalaggal össze kell ragasztani a fóliát. A falcsatlakozásoknál szintén ragasztással kell a fóliát rögzíteni. A párazáró fóliát a gipszkarton tartószerkezet alá kell elhelyezni, hogy azt a fűtéscsövek ne keresztezzék. Amennyiben a fólia közvetlenül a gipszkarton alatt van rögzítve (tetőléc vagy CD profil felett), a fóliát a fűtés csövek keresztezik, és nem lesz légtömör. A rosszul elkészített párazárás megnöveli az épület hőszükségletét, mert a szigetelőanyag átnedvesedik és lecsökken a szigetelőképessége.

Célszerű a mennyzet- és padlófűtés osztókat különválasztani,

mert a padlót nyári üzemmódban nem használjuk hűtésre, és sokkal egyszerűbb, a padlófűtést kizárni, hűtési üzemmódban.

Nagyon fontos hogy a padló lebetonozása előtt,

ha a fűtési osztók nem a kazánhelyiségben vannak, azok gerincvezetékeit a kazánházba elvezessük. A bekötőcső átmérőjét minden esetben méretezni kell. Nem elegendő a radiátoros fűtéseknél alkalmazott csőátmérő, az a legkisebb osztóknál is minimálisan DN22 mm vastag rézcső belső átmérőjének megfelelő cső kell legyen.( Az ötrétegű csövek falvastagsága nagyobb)

A nyomáspróbát

a szabvány szerint, mindig avval a közeggel kell végezni, mint ami a rendszerben üzem közben lesz. Mégis azt javasoljuk, hogy levegővel végezzük a nyomáspróbát. A nyomáspróba 4 Bar nyomással egy óra időtartamig tart. Ha ez idő alatt nincs nyomásesés a tömítettség megfelelő. Idővel teljesen természetes, hogy a levegővel nyomáspróbázott rendszerből a levegő megszökik. Sokszor találkozunk félbe maradt építkezéssel, ahol nyáron vízzel végezték a nyomáspróbát, az építkezés valamilyen ok miatt leállt, a megrendelő régen megfeledkezett arról, hogy víz van a csövekben, és a fagyok beálltával a rendszer szétfagyott.

Kapcsolat

Lépjen velünk kapcsolatba!

Kérjük töltse ki a sablont ha üzenetet szeretne küldeni nekünk. A meglévő terveket kérjük csatolja be.